Hanna és Caleb ♡ A békülés

 

Caleb a szobában ült, egy dögunalmas műsort nézve, amit igazából maga sem értette, hogy miért tesz. Az előtte lévő asztalon egy jó minőségű whisky hevert, s az üvegben már alig volt az alkoholos italból.
 

Gondolkodott...

Erősen...

A lányra gondolt, aki életében az első igaz szerelme volt. A lány, aki sohasem adta fel a harcot kettejükért, aki szerette, ott volt mellette, aki mindig mindenben segítette, s még színtisztán emlékszik, amikor a lány a saját házában adott számára menedéket.

Amikor becsukta a szemét, maga előtt látta a szőke hajú lányt, érezte az illatát, és a csókja édes ízét. Hiányzott neki minden egyes együtt töltött éjszaka, az, amikor átölelhette a lányt, a karjai közt tudhatta, és elmondhatta neki ezerszer, sőt százszor, hogy mennyire szereti.

Gondolataiba merülve hallotta meg az ajtón a halk kopogást...

Pár órával azelőtt

Hanna a konyhapultnál ült, és még mindig gondolkozott. Azóta már megette a félig tele lévő doboz fagyit, és megitta a méregerősre főtt kávét.

Úgy gondolta, itt az ideje, meg kell hoznia élete egyik legnagyobb döntését. Hisz, ez a lépés meghatározhatja az életét, és ha nem a helyes irányba lép, akkor megütheti a bokáját. Mindent fel kellett tennie egy mérlegre. Azt, hogy Calebbel évekig alkottak egy párt, és mennyire szerették egymást, illetve hogy Travissel kapcsolatuk egy új, egészen friss kapcsolat, ahol még ki kell ismeri, meg kell ismerni a másikat. Döntenie kellet, hogy marad-e a réginél, vagy egy új útra tér. 

És...

Döntött.

Szíve megsúgta a helyes választ, azt, amit legbelül érzett, és ami vezette őt a helyes út felé. Biztos volt benne, hogy ez a döntés jobb lesz, hisz ki tudná jobban a választ, mint az ember szíve. Győzött a szív az ész felett.

Hanna újra a kezébe vette a telefont, közben az ablak elé állt. Kint már sötétedett. A telefonhívásra választ nem kapott, azonban nem adta fel, hisz döntött. És döntéséhez hű marad. Miután az ötödik hívásra sem kapott választ, felszaladt a szobájába, és a táskáját majd a cipőjét felvéve elindult első nagy szerelme, Caleb háza felé.

 Reménnyel teli,  - hogy otthon találja Calebet - állt az ajtó előtt, és félve kopogott be.
Alig telt el pár másodperc, s az ajtó kinyílt. Caleb meglepődötten, de láthatóan boldogan állt ott. Hanna lába szinte a földbe gyökerezett, megszólalni alig tudott.

- Szia - bökte ki a lány, -Bemehetnék?

A férfi nem mondott semmit. Az ajtót kijjebb nyitotta, és beengedte a szőke hajú lányt. A nappaliba vezette, s mondta neki, hogy nyugodtan foglaljon helyet.

- Beszélnünk kell - kezdte mondandóját Hanna. - Miért jöttél vissza?

- Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem miattad. Igenis miattad.

Lehet, hogy a sok alkohol, de az is lehet, hogy szíve miatt mondta ki az igazat Caleb, majd hajtotta le fejét.

- De amikor megtudtam, hogy már másé a szíved, hogy Travissel vagy. Nem is tudom. Borzasztó volt.

- Tudom - mondta Hanna. - De ha komolyan gondoljuk, ha te is benne vagy, talán újra kezdhetnénk. Nem gondolod?

Caleb a kezét nyújtotta a lánynak, s segítette őt fel a kanapéról, majd ölébe húzta.

- Biztos vagy benne? - kérdezte enyhe mosollyal az arcán. 

- Egészen biztos - válaszolt Hanna.

Arcuk lassan közeledett egymás felé, majd szerelmi vallomásuk egy csókban teljesedett ki. A két fiatal sok idő után újra megcsókolta egymást.

- Tényleg miattam jöttél vissza? - kérdezte Hanna, mint aki el sem hiszi ezt a részét Caleb történetének.

- Csak miattad. Borzasztóan hiányoztál. Remélem meg tudsz nekem bocsájtani, hogy itt hagytalak ilyen hosszú időre.

- Te pedig remélem meg tudod bocsájtani, hogy nem vártalak meg. Hogy Travissel flörtölgettem. 

- Ha megbocsájtasz, akkor én is - nevetett Caleb. - Szeretlek, Hanna.

- Én is nagyon szeretlek, Caleb.

Folyamatosan egymás szemébe néztek, le sem vették egymásról a szemüket. Ez volt az a pillanat, amit mind a ketten végig reméltek, hogy egyszer, egy szép napon újra megcsókolhatják egymást.

Caleb két karjába vette a lányt, gyengéden csókolgatta. Karjában vitte egészen a hálóig, hisz tudta - ez az éjszaka, csak a kettejüké lesz.

 

HA TETSZETT, NYOMJ EGY TETSZIKET, VAGY HAGYJ EGY HOZZÁSZÓLÁST!

FOLYTATÁS OLVASÓI KÉRÉSRE!
(Megjegyzés írásához kattints a MEGJEGYZÉS ÍRÁSA fülre, majd ha megírtad a szöveget, amit el szeretnél küldeni, a "Megjegyzés írása mint" mellett legörgetve, válaszd ki a Névtelen fület! Ezután közzététel, majd írd be helyesen a számokat!)