Sziasztok kedves olvasók!
Most a lányoknak készültem egy kis olvasnivalóval, mégpedig olyannal, amit még nem olvashattatok ezen a blogon.
Most a lányoknak készültem egy kis olvasnivalóval, mégpedig olyannal, amit még nem olvashattatok ezen a blogon.
Tegyük fel a kérdést, majd gondoljuk végig magunkban - ki volt az, aki még soha nem gondolt bele abba, mi lenne, ha kedvenc férfi szereplőjével tölthetne egy napot? Netalántán ha ő lenne a szerelme, a kedvese, a párja? Most ebben a novellában választ kapsz kérdéseidre! A novella úgy van megírva, hogy bárkit beleképzelhetsz a történetbe, a PLL férfi szereplői közül!
Szeretnéd megtudni, mit csinálnál azzal a férfival a téli hóesésben és hidegben a nappaliban ülve, a kandalló előtt egy pohár forrócsokival a kezetekben?
Kivel képzeled ezt el?
Gondold végig magadban, majd olvass tovább!
Jó szórakozást mindenkinek! :)
A karjaival átölel, így ültök a kanapén. A hajadra ad puszit, majd mikor ránézel, rád mosolyog.
A kandallóban égő tűz ropogása meghitt hangulatot varázsol a szobába. Kinézel az ablakon, látod, hogy a hó is elkezdett közben esni, és egészen apró pelyhekben hull. A fejedet a vállára hajtod, majd mély hallgatással ültök egymás mellett.
Keze a tiéddel fonódik össze, majd lágy mosolyotok is összeér. Ez a pillanat, ezek a másodpercek csak a tiétek. Egymásra néztek, majd újra megjelenik mindkettőtök arcán az a bizonyos mosoly, amit egymás jelenlétének köszönhettek.
Az ablakot kívülről lassan teljesen befedi a jégvirág, belülről pedig a pára.
Az asztalon ott gőzölög a forrócsoki, ami épp az előbb készült el. Elveszitek, belekortyoltok, s addig isszátok, amíg a pohár fenekére nem értek. Ő feláll a kanapéról, majd kéri a kezedet. Te minden kétség nélkül nyújtod, nem gondolkozol, csak cselekszel. A lépcsőn vezet fel, egyenesen a szobába. Kinyitja az ajtót, előre enged téged. A látvány egyszerűen csodálatos - a földön rózsaszirmok, amelyek az ágyhoz vezetnek, és ott is folytatódnak. Az éjjeliszekrényen ég pár gyertya, amelyek illata finom vaníliás.
- Ez csak a kezdet - mondja, majd tovább vezet, a fürdőszoba felé.
Ott is ugyanez a látvány fogad, gyertyák és rózsaszirmok mindenhol. A kádban víz, habbal a tetején.
Megfogja a pulóvered alját, majd végighúzza a testeden, felfelé, óvatos mozdulatokkal, s mikor levette, ledobja a földre. A többi ruhadarabodat magadnak veszed le, majd ülsz bele a nyakig érő habos vízbe. A víz forró, a hangulat csodálatos. Ő is beül melléd, és csak bohóckodtok. Mint két óvodás, akik most élik ki a gyermekkorukat - dobáljátok egymásra a habdarabkákat, na persze közben el-el csattan egy-egy csók is.
Megfogja a pulóvered alját, majd végighúzza a testeden, felfelé, óvatos mozdulatokkal, s mikor levette, ledobja a földre. A többi ruhadarabodat magadnak veszed le, majd ülsz bele a nyakig érő habos vízbe. A víz forró, a hangulat csodálatos. Ő is beül melléd, és csak bohóckodtok. Mint két óvodás, akik most élik ki a gyermekkorukat - dobáljátok egymásra a habdarabkákat, na persze közben el-el csattan egy-egy csók is.
A szerelmes pillanatok egy fél órán belül már a szobában folytatódnak. Belecsavarozol egy törülközőbe, ő felkap, és gyengéden letesz a hálószobában lévő ágyra.
- Szeretlek - mondja, majd belecsókol a nyakadba.
- Én is szeretlek - súgod vissza halkan.
Kezetek újra összefonódik, és mesélni kezdtek. Egymásnak, hogy ki mire emlékszik. Az első találkozásra, az első csókra, a közös pillanatokra, az együtt töltött éjszakákra, egyszerűen mindenre.
Hajadat kezével löki ki az arcodból, majd mosolyog, és mosolyog, hosszú perceken át. Ezután felpattan az ágyról, és kimegy a szobából, no persze te ezt nem tudod mire vélni. Felülsz, a takarót magadra teszed.
Pár percbe beletelik, amíg visszaér, egy aprócska dobozzal a kezében. Lefekszik az ágyra, és te ki is kuncogod, hogy mennyire vicces abban a kis kék törülközőbe.
- Arra gondoltam, - kezdi mondandóját - hogy mi lenne, ha mi együtt élnénk le az életünket.
Először nem tudod felfogni, hogy mi az, amit ezzel mondani szeretne, de amikor felnyitja azt a pici dobozt, ami egy gyönyörű kis arany gyűrűt rejt, mindenre rájössz.
- Leszel a feleségem? - kérdezi.
Látod rajta, hogy mennyire izgatott, s szinte fel sem tudod fogni azt, hogy most mi történik veletek. Te szereted, mindennél jobban, s tudod, ő is így érez. Tudod, mellette az vagy, aki lenni szerettél volna mindig is, s tudod azt is, ő életed szerelme. Ez az igaz szerelem, amit érzel, ez az a boldogság, ami többet ér bárminél.
Éppen ezért válaszolod, hogy ... .
